Salga Attila

Mi lenne velem nélkülem?

Salga Attila

Regény

A cselekmény nagyobb része 1995 nyarán játszódik, és ellentétek sorozatára épül: koldus–újgazdag, munkanélküli–dolgozó, hajléktalan–milliomos, szeretet–szeretetlenség, szerelem–gyűlölet, bizonyítékok–tények tagadása, szabadság élvezete–titkos megfigyeltetés, tehetetlenség humora–kétségbeejtő tehetetlenség. A regény ugyanakkor képet ad a szovjet hadifogságról, a kulákok megalázásáról, az 56-os forradalom debreceni eseményeiről, a nagyhatalmú MSZMP-s vezetők korlátlan hatalmáról.  
A regény főhősének, Borbás Ilonának a sorsát negyvenkét éves koráig zsarnok, párttitkár édesapja igyekszik befolyásolni. Miután állásából elbocsátják, 1995-ben apja megfigyelteti, ám Ilike éppen ekkor döbben rá valós helyzetére, és láthatatlanul ellenszegül. Becsapja apját. Azt állítja, hogy egy hajléktalanhoz ment hozzá. Ennek következtében a regény végén apja sorsdöntő hazugsága is kiderül. A hajléktalan Ili mostohatestvére, akit más néven anyakönyveztetett.
Fia, Bandi megtalálja édesanyja öt füzetben lejegyzett „börtönnaplóját”. 1972-ben hamis vád alapján két hetet töltött előzetes letartóztatásban.
Bandi a titokban elolvasott feljegyzésekből kideríti a Borbás család teljes múltja (második idősík). Nagyapját csak karrierje és a pártkapcsolatok építése érdekelte, családját elhanyagolta. Ili édesanyja a folyamatosan átélt családi terror miatt 1969-ben rákban meghalt, s ezután a kamaszlányra hárult minden házimunka. A gimnázium negyedik osztályát nem tudta befejezni. Ferdehajlamú apja “bugyiviziteit” nehezen viselte el.
A regény idősíkjai olykor eltolódnak, máskor egybeesnek. A harmadik idősík Gáspár Pisti hajléktalan életével foglalkozik, akivel Bandi, majd Ili véletlenül ismerkedik meg.
Ugyancsak a véletlen hozza össze Aszódi László építésszel, aki munkát ajánl neki: édesapja, egykori pártmunkás, emlékiratait szeretné lediktálni. Ili boldogan vállalkozik rá.
    Amikor Ili megjelenik Aszódi István lakásán, a szobalánynak öltözött Csató Marival találkozik. Egykori osztálytársa ilyen magalázó szerepet is kénytelen eljátszani, hogy ne veszítse el idős férje bizalmát és örökségét. Csató Mari minden ok nélkül féltékeny lesz Ilire.
Ili Aszódi emlékiratainak gépelésekor elszörnyülködik a borzalmakon (negyedik idősík: 1944-1957). Orosz hadifogság, a kulákok üldözése és egyéb események mellett szó esik arról is, hogy 1972-ben Ili nem apja, hanem Aszódi István közbenjárására szabadult ki a börtönből.
Aszódi László és Ili egymásra talál, ám az öreg Borbásnak ez nincs ínyére. Tompa Jenővel – Gáspár Pisti “névlegesen” bejegyzett apjával – felkeresi Aszódi Istvánt. Vitájuk következményeként a mentőknek kell közbelépniük. Ugyanakkor egy közeli gödörből a kétségbeesett Pistit és a tökrészeg Csató Marit is ki kell menteni. Kalandos történet után landoltak a pincében.
A szerző a komor cselekményt helyenként finom lírával, máshol gyengéd humorral szövi át. Az utolsó mondat is erre utal, amely Pisti szájából hangzik el:  „Azért nem lehetsz a testvérem, mert… én úgy nézek fel rád…, mint egy… nőre…”

 Üzenetküldés

Nem minden Pipi buta tyúk

Salga Attila

Szatirikus kisregény

Megtisztelsz az olvasásoddal, de nem szeretném, ha a hatodik sor után megállapítanád, hogy egy buta tyúk vagyok. Ezért már most mondom, hogy én tényleg egy buta, sőt hülye tyúk vagyok.
Most már… Most még… (?) Nem, nem voltam soha kakas. Ha egy kandisznó férfire szoktak mondani ilyet, akkor vállalom. Az is igaz volt rám nézve, hogy öreg kecske is megnyalja a kést.
A legjobb nőkhöz voltam szokva, a cégemhez triciklivel tolták  a pénzt, és nekem csak egy-két udvarias mosollyal kellett fizetnem érte. Ezek voltak a régi, de igazi, fejedelmi szép idők!  Nem éppen mellesleg egyik ágyból a másikba szédültem. Akkor is, ha már majdnem szét dűltem.
És akkor most én vagyok a hülye Pipi! Érted? Nő vagyok…, vagy mi a fene! Egy tojást tojó Pipi, vagyis Π Π (görögül). Eddig én voltam a kakas, a férfi, a hímringyő, a kan, a mén, most pedig a nőstény, a szuka, a bige, a tyúk. Mindennek az a gyönyörűséges, mégis átkozott múltam az oka.
Hiába van három diplomám – mind hamis! –, kakas helyett akkor is tyúk vagyok. Ebben a kertben, ahol laknom kell, nem számít a műveltség, a haverság, a nemiség. Kapirgálás, giliszták, bogarak – ez jelenti a megélhetésemet. Egész napom ezzel telik el, mert tele kell tömni a begyemet.
És ki tart ki engem? Egy nő! Még szerencse, hogy ő nem hülye tyúk, hanem egy csábító, érzéki, hárommenetes és háromdimenziós szőke dugattyúház. Egy nő tart el, egy nő tart ki engem! Egy nő simogat. Engem, a nőstény tyúkot! Jaj, csak nehogy azt mondd, hogy leszbikus lettem! Nagyon okés csaj: a tenyeréből eszem az ételmaradékot, és pohárkában teszi elém a friss, hideg vizet.
Én pedig meg vagyok fosztva attól, hogy felvegyem titkárnőnek, vagy megcsipkedjem a fenekét! Ez utóbbit már kétszer kipróbáltam, de elzavart. Egyébként azt hittem, hogy „Hess, Hess!” a neve, de ezt nekem mondta elzavarólag. Engem Pipinek vagy Hófehérkének hív, az ő neve pedig Nórika.

 Üzenetküldés

Csalóka nyalóka

Salga Attila

Vígjáték két részben

Legendás csaló volt a mátészalkai születésű Strassnoff Ignác (1868-1933), aki elsősorban a gazdagokat rövidítette meg – hol anyagi haszonból, hol csak a tréfa kedvéért. Több mint húsz évet ült börtönben.
Salga Attila szatirikus-parodisztikus vígjátékában feltámad, és két ártatlannak tűnő műsorvezetőt visz magával az 1910-es évekbe. Náci számára ekkor az egész világ volt a színtér. Színészként, rendezőként saját maga alkotta meg és játszotta el „csínytevéseit”. A két újságíró kénytelen alkalmazkodni Ignác stílusához.
Mintha manapság minden szálhámos, csaló és fehérgalléros bűnöző Strassnoffot utánozná, így aztán jelen korunk elvetemült megtévesztői is  megtestesülnek. Tetteiket akár ötven évre is titkosíthatják, de legalább most az egyszer betekinthetünk paradoxonnal teli parabolikus világukba.
Újdonság, hogy a szerző a közönséget bevonja a cselekmények alakításába. Ezen az interaktív játékon duplán mulat a néző, amikor rájön, hogy őt is átverték. Olykor a színészek kiesnek szerepükből,  magánéletükről szóló párbeszédekkel folytatják; ezért kapunk valós és hamis képet a jelenlegi színházi életről.
Ha a darab végén taps közben a zsebed is megtapogatod, örömmel konstatálod, hogy megvan a pénztárcád és a személyi igazolványod.
Az egész csak egy jó játék, egy csalóka nyalóka volt...

 Üzenetküldés

A mátészalkai kalandor regényes története

Salga Attila

A mátészalkai születésű Strassnoff Ignác (1868-1933) bűnügyi aktái fél mázsát is nyomhatnak. Ő volt az egyház és az arisztokrácia szellemes vámszedője, az élet színpadán rögtönzött szerepeket eljátszó zseniális kalandor, a nagyvilágot megjárt szélhámoskirály. Sziporkázott az ötletektől. Gyakran azért szedte rá áldozatait, hogy feljebb kerüljön a társadalmi ranglétrán, s így megnyílhassanak előtte a mágnások, az úri társaságok ajtajai. A prímás palotájában Eszterházy hercegnek és huszártisztnek adta ki magát, a nyitrai és szombathelyi püspöknél miniszteri tanácsosként „vizsgálódott”, a zágrábi érseket külügyminiszteri biztosként csapta be. Ha kedve kerekedett huszártiszti egyenruhájában ezerszámra rendelt kötőféket, bekecset, tonnaszámra igényelt lisztet, szalmát, zabot. A haszon természetesen előre a zsebébe vándorolt. Rászedte a detektívfőnököt, behízelegte magát a gazdag szépasszonyoknál, akiktől ékszereik birtokában angolosan távozott. A kaszinóban nem játszott, mégis nyert, és Rigó Jancsi helyett ő húzta el a cigányprímás szerelmének, Chimay hercegnőnek a nótáját.
Ma már talán az olvasó sem veti meg csalásaiért a nagy kalandort, aki Európa számos országában, de még Amerikában is „fellépett” barátnőjével, Zelmával együtt. Ezek a szélhámosságok rendszerint nem azért történtek, hogy a bohém Strassnoff Ignác anyagi hasznot húzzon belőlük. A pénzszerzés természetes folyománya volt az eseményeknek. A kalandor bűnesetei napjainkban nem keltenek félelmet, inkább szórakoztatnak és felüdítenek.
Ha mások számára felfedezetlen vagy megoldhatatlannak látszó problémával találkozott, gyorsabban vert a szíve, hevesebben lüktetett a vére. Izgatta a játék, fűtötte felfokozott hiúsága – az az érzés, hogy kiváló színészi adottságainak köszönhetően ő más ember, mint a többiek. Világlapok foglalkoztak eseteivel, a németek könyvet írtak róla, egyik-másik hajmeresztő történetét színdarabban vitték a közönség elé, de Strassnoff Ignác élete kimeríthetetlen. Nem úgy beszél dolgairól, mint egy nyertes díjbirkózó a mérkőzés után. Legtöbbször nem dicsekszik, hanem újra élvezi a fordulatokat, a hallatlanul mulatságos, kínos helyzeteket, amelyekből az utolsó pillanatban találékonyságának és ravaszságának köszönhetően menekült meg.
Fergetegesen jó színész volt, kasszasikert aratott. Kár, hogy minden teátrum kicsinek bizonyult számára, így kénytelen volt az élet színpadán fellépni. Ezért a rendező-bírák „pályája” során több mint húsz év fegyházban játszódó szerepre ítélték. Magyarországon tizennyolc, külföldön tíz alkalommal „díjazták”.

 Üzenetküldés

Egészségünk védelmében

Salga Attila

Tudományos ismeretterjesztés

Betegségeink nagy részét a folyamatos stressz, a túlhajszolt életmód, a káros szenvedélyek okozzák. Ha valaki nincs megelégedve önmagával, állandóan problémázik, már örülni sem tud a saját sikereinek, akkor előbb-utóbb megbetegszik.
Töltekezzünk fel tiszta lélekkel, lelkiismerettel, használjuk ki a természet adta lehetőségeket!
Gyógyítsuk meg magunkat gyógyszerek nélkül.

Remélem, hogy ez a néhány írásom elgondolkodtatja a T. Olvasót, és frissítően hat rá.

Salga Attila

 Üzenetküldés

Mesék felnőtteknek

Salga Attila

Rövid történet

A bögrecsárdáA Kis utcán innen, a Víz utcán túl, ahol a kurta bajszú nyugdíjas lyukas mogyorót fúr,

élt Örzse néne, a bögrecsárdás. Vén banyának csúfolta mindenki, mert olyan rút volt,
hogy a pohár fenekére lehetett nézni, de rá nem. Varázsitalért jártak be a legények a
csárdájába. A hígabb löttyöt repedt bögrében mérte, ezért a szegény munkanélküliek
többnyire csak ezt itták, de ha felhajtottak belőle hárommal, elbírtak volna egy
háremmel, ha nem látták volna duplán.
A bögrecsárdás Örzse néne egyszer elhatározta, hogy betéti társaságot alapít.
Megvolt hozzá a társaság és a betét is. Elkezdett vándorolni a polgármesteri hivatal
ügyintézőinek szobáin át, az APEH folyosóin keresztül, sőt a kamara zegzugos
útvesztőit is megjárta, de nem adtak neki engedélyt. Bájitalok keveréséről még a
Fogyasztási Minisztériumban sem akartak hallani.
Ekkor Örzse néne Titkos Lóvátevő Iskolát alapított. Varázsitalába ezután csapvizet
kevert, és figyelte a hatást. Látta, hogy egyre több fogy a nedűből, és most nem kettő,
hanem négy-öt féldeci után mentek arrébb tenni a templomtornyot...

 Üzenetküldés

Nusika elsőbe megy

Salga Attila

Rövid történet

Annamária vagyok, de ez olyan hosszú, mint egy kilométer. Nagyika mondta, hogy Nusika legyek. A Dagi Lali Husinak csúfol, de attól én még nem vagyok kövér, de már hat éves… Még hatvankettőt kell aludni, és akkor ősszel megyek iskolába. Olyankor lesz ősz, amikor Robi, a testvérem, azt mondja, hogy, jaj, megint kezdődik az iskola! Én már nagyon várom. Akkor biztosan megkérdezhetem a tanítónénitől, miért van az, hogy Hófehérke mindig beleharap a mérgezett almába. Akárhányszor anyukám felolvassa. Pedig már tudhatná. Én előre megmondom neki, mégis. Ő talán nem járt első osztályba?.....

 Üzenetküldés